A szem

Van egy dolog ami mostanság nagyon elszomorít:a szem.Az a helyzet , hogy amikor elsős voltam a suli udvarán volt télen egy kis jég pálya, nos mi ugye ott szórakoztunk és akkor vki meglökött és elestem bevertem a fejem a kisebb gond, bár ez is lényeges hogy agyrázkódásom lett a nagyobb a maradandó károsodás: hátul vannak a látó idegek és mivel "bevertem" a látásom rossz lett. Szemüveges lettem. A jó benne hogy mivel nem természetes módon lett rossz,csak kicsi dioptriás(asszem így kell leírni) és csak gépezéshez meg tv-zéshez kell használnom és ha nem látom a táblát.Nos kezembe veszem a sorsom és csak akkor viselem ha muszáj (tv, gép). Valamint szemtornázok, kíváncsi vagyok hogy mennyire használ.Majd leírom ^^.
Ma reggel köszöntem egy férfinak aki a közelünkben lakik, beszédes kedve volt és megvárt így reggel együtt mentünk a villamoshoz, nem másról beszélt mint az életről. Azt mondta pl " hiába van az embernek 2 diplomája ha nem talál munkát".Tulajdonképpen nem azon van a hangsúly hogy miket mondott bár az is lényeges de hogy megtennéd-e hogy odamész vkihez akit csak köszönésből ismersz?Vagy közel laktok egymáshoz? Vagy jóba vagy a vkijével de vele még sose beszéltél? Rájövök hogy nagyon félénk vagyok, ezért különböző próbák elé állítom magam, nem rossz mi? ^^Remélem bátrabb leszek, vélemény?

Megint reggel, a villamoson (bnőmet vártam így nem mentem el a hapival) állok és látom hogy a férfinak aki előttem ül hiányzik a hüvelykujja negyede...és ilyenkor elkezdek gondolkozni hogy jött le?Mi történt?...
Velem a villamoson történnek olyan dolgok amiket elgondolkozok. Furcsa....,(nem köszönök el vhogy nem illik ide) ...furcsa....